Parkerenlohpi sidjiide geain lea sirdinhástalusat (HC-koarta)

Parkerenlohpi addojuvvo biilavuddjiide dahje mielčuovvuide geain leat erenoamáš dárbbut gávdnat parkerensaji orrunsaji, barggu ja eará doaimmaid oktavuođas. Ásahusat main leat erenoamášheivehuvvon mohtorvovnnat maiguin sáhtosta sin geain leat sirdinhástalusat, sáhttet oažžut parkerenlobi HC-sajiide main leat almmolaš johtolatgalbbat.

Guokte eavttu fertejit leat ollašuvvan ovdal go ohcamuš oažžut parkerenlobi vuoddjin sáhttá dohkkehuvvot:

• Fertet duođaštit ahte dus lea erenoamáš dárbu álkidit parkerendili dilálašvuođaid dihte iežat orrunsaji, bargosaji dahje eará čujuhusaid dáfus gos finat dávjá. Don fertet ohcamušskovis čilget man dihte it sáhte atnit dábálaš parkerensajiid.
• Dus ferte leat doavtterduođaštus mii duođašta ahte it sáhte vázzit dahje ahte dus leat stuora váttisvuođat lihkadit guhkebuš gaskkaid.

Jus ozat mielčuovvun, de ferte vel goalmmát eaktu leat ollašuvvan:

Doavtterduođaštusas ja iežat dieđuin ferte boahtit ovdan lea go dus dárbu jeavddalaš veahkkái earret go mohtorfievrru oktavuođas. Ferte čilgejuvvon man dihte don it sáhte vuordit ovdamearkka dihte vuordinlanjas, dan botta go vuoddji sirdá biilla dábálaš parkerensadjái maŋŋel go lea mieđuštan du sisa.

Mii árvvoštallat ohcamuša oppalaččat du doaktára medisiinnalaš dieđuid vuođul, ja dan parkerendárbbu vuođul maid ieš muitalat ahte dus lea.

FUOM! Fertet ohcat juogo vuoddjin dahje mielčuovvun. Jus leat ožžon HC-koartta vuoddjin, de it sáhte atnit HC-koartta daid háviid go leat mielčuovvu. HC-koarta lea persovnnalaš ja dan eai sáhte earát atnit.

Ozat go vuohččan vai ozat go ođđasis?

Fertet ieš muitit ohcat ođđasis jus dus lea ain erenoamáš dárbu parkerenlohpái. Ohcanmannolat lea seammalágan sihke ođđa ja ovdalaš ohcciide. Mii fertet ođđasis árvvoštallat dan dihte go du dilli sáhttá leat rievdan, nu go ovdamearkka dihte ahte leat fárren, lonuhan bargo- dahje oahpposaji dahje ahte finat eará báikkiin/čujuhusain guossis go maid ovddit ohcamušas dahket.

Jus galggat ođđasis ohcat, de gánnáha buori áiggis dan dahkat, muhto áramusat golbma mánu ovdal go gustovaš parkerenlohpi nohká.

Ohcamušas galgá leat:

• gárvásit devdojuvvon ohcanskovvi
• doavtterduođaštus
• govva dus alddat (sáhttá govvejuvvon mobiilakámerain)
• juogo máŋggus dohkálaš vuodjinkoarttas jus ozat vuoddjin
• dahje máŋggus ID-koarttas jus ozan mielčuovvun (ovdamearkka dihte pássa, báŋkokoarta mas lea govva, mieđušteaddjeduođaštus)

Fertet ieš muitit ohcat ođđasis jus dus ain lea erenoamáš dárbu parkerenlohpái. Ohcanproseassat leat ovttaláganat beroškeahttá ozat go vuohččan vai ođđasis.

Dás vuollelis gávnnat skovi man galggat atnit. Buot čuoggát ohcanskovis fertejit devdojuvvot. Jus dárbbašat eanet saji, de sáhtát bidjat sierra árkka mielddusin mas leat eanet dieđut. Jus anát eará skoviid go daid skoviid mat dán siiddus leat, de guhkku áššemeannudanáigi. Earálágan skoviin váilot diehtofealttat, eai ge muital midjiide doarvái vai sáhttit meannudit ohcamuša.

Jus ozat eará olbmo ovddas gii lea badjel 18 jagi, de fertet bidjat mielddusin kopiija ovddasteaddjeduođaštusas dahje váldeduođaštusas. Váhnemat sáhttet ohcat iežaset mánáid ovddas dassážii go mánná lea 18 jahkásaš.

Doavtterduođaštus

Doavtterduođaštusas galget leat dieđut du medisiinnalaš dili ja diagnosa birra, galle mehtera sáhtát ieš vázzit veahkkeneavvuiguin ja daid haga, ja makkár veahkkeneavvuid du anát. Lea dehálaš ahte doavttir čilge movt diagnosa čuohcá du návccaide lihkadit. Doavtterduođaštus dahká medisiinnalaš vuođu du sirdinnávccaid árvvoštallamii. Jus ozat mielčuovvun, de ferte doavttir dasa lassin čilget makkár dárbu dus lea jeavddalaš veahkkái mohtorvovnna olggobealde.

Dutnje geas lea ovdalaččas jo parkerenlohpi

Fertet ieš muitit ohcat ođđasis jus dus lea ain erenoamáš dárbu parkerenlohpái. Ohcanmannolat lea seammalágan sihke ođđa ja ovdalaš ohcciide.

Jus galggat ođđasis ohcat, de gánnáha buori áiggis dan dahkat, muhto áramusat golbma mánu ovdal go gustovaš parkerenlohpi nohká. Dat lea dan dihte go mii dárbbašit ođđa dieđuid meannudit ohcamuša.

Dárbbašat go veahki ohcat?

Háliidat go veahki sáddet ohcama? Váldde oktavuođa bálvaluskantuvrrain telefovnna bokte 77 77 9200 dahje fina ráđđeviesus Dálusvákkis. Jus fitnat, de fertet muitit mielde váldit buot duođaštusaid mat galget ohcamuša mielde. Jus dus leat dat elektrovnnalaččat, de lea álkit ohcat.

Suohkan viežžá daid dieđuid mat leat dárbbašlaččat dahkat mearrádusa áššis. Dasto dahkat mii mearrádusa. Oaččut álo čilgehusa jus lea jáhkehahtti ahte it leat duhtavaš mearrádusain.

Áššemeannudanáigi

Suohkan galgá meannudit ášši nu jođánit go vejolaš. Jus áššis ii sáhte dahkat mearrádusa mánu siste, de galggat oažžut čálalaččat dieđu dan birra. Galggat maid seammás oažžut dieđu ahte goas jáhkket mearrádusa dahkkot.

Váidin

Jus it leat duhtavaš mearrádusain, de sáhtát váidit suohkanii golmma vahku siste dan rájes go ožžot mearrádusa. Muital mainna it leat duhtavaš ja man dihte du mielas galgá rievdadit mearrádusa. Jus dárbbašat veahki, de sáhtát váldit oktavuođa suohkaniin. Jus suohkan doalaha mearrádusa, de sáddejuvvo ášši viidáseappot suohkana iežas váidinlávdegoddái, mii mearrida galgá go váidda váldojuvvot vuhtii.

Váidaga ferte sáddet boastta mielde ja váidi galgá vuolláičállán dan. 

HC-koarta galgá biddjojuvvot bures oidnosii ovdaláse duohkai go parkere. Lea dehálaš ahte gustovašvuođadáhton ja koartanummár álo leat oidnosis johtolatbargiide ja ahte sáhttet lohkat daid. HC-koartta galgá čájehit jus dat jerrojuvvo kontrollas.

HC-koarta lea addojuvvon dutnje persovnnalaččat ja dan eai sáhte earát go don atnit. Parkerenlohpi lea čadnojuvvon dutnje olmmožin, ii ge biilii, ja don fertet álo leat mielde biillas go HC-koarta adnojuvvo.

Fertet buktit HC-koartta ruovttoluotta go ii leat šat vuođđu atnit dan. Fertet maid buktit HC-koartta sisa go ii leat šat gustovaš. Mii sáhttit geassit parkerenlobi ruovttoluotta jus adnojuvv boastut dahje jus dilálašvuođat mat adde parkerenlobi eai šat deavdde gáibádusaid.

Gosa sáhtán parkere HC-koarttain?

• Várrejuvvon almmolaš parkerensajiide sidjiide geain leat sirdinhástalusa
• Almmolaš divatparkerensajiide nu ahte ii dárbbaš máksit divada.

Fuomáš ahte áigeráddjejupmi gusto. Dus lea alddát ovddasvástádus geahččat ja čuovvut galbbaid báikkis. Almmolaš divatparkerensajis main lea áigeráddjejupmi 30 minuhta dahje eanet, dain sáhtát don geas lea parkerenlohpi sirdinhástalusaid dihte, orrut gitta beali guhkit nu ahte it dárbbaš máksit divada.

Lágat:

• Hálddašanláhka

Njuolggadusat:

• Láhkaásahus parkerema birra sidjiide geain leat sirdinhástalusat
• Parkerenláhkaásahus

Viečča ohcanskovi dás.